A leggyakoribb érvelési hibák a munkahelyen – Nem csak a személyeskedés akadályozza a hasznos vitát
Szerző: Nagy Andrea 2023.05.23.
Konfliktusok az élet minden területén felüthetik, és időről időre fel is ütik a fejüket. A munkahelyeken is gyakoriak a nézeteltérések. A különféle nézőpontok ütköztetése akár még hasznos is lehet.
A vitában részt vevő felek általában megkísérlik meggyőzni egymást, szeretnék elérni, hogy a másik elfogadja az ő álláspontjukat. Előfordul, hogy túlzottan arra fókuszálnak, hogy ők kerüljenek ki győztesen a szituációból, ezért pedig mindent bevetnek. Többek között ekkor kerülnek képbe az érvelési hibák, például a személyeskedés. Ezek jócskán befolyásolhatják a viták kimenetelét, tehát bármennyire is nehéz feladat a felismerésük, érdemes megpróbálkozni vele.
Érvelési hibák – Nem csak a személyeskedés gyakori
Már Arisztotelész, a modern európai tudomány megalapozója is meghatározott 12 érvelési hibát. Ezeket két nagy kategóriára, tartalmi és formai érvelési hibákra osztotta. De mik is tulajdonképpen az érvelési hibák? Olyan, a logikus érvelésben felmerülő problémák, amelyek az állítások igazságtartalmától függetlenül érvényteleníteni tudják az állításokat. Ösztönösen, de tudatosan is használhatják őket. Utóbbira a manipuláció, illetve a félrevezetés szándéka a magyarázat, előbbire pedig egyszerűen a figyelmetlenség vagy a rossz berögződés. Az érvelési hibák többféleképpen is csoportosíthatók, az alábbiakban olyanokat villantunk fel, amelyekkel gyakran találkozhat az ember, akár a munkahelyén is.
Ad hominem
A leggyakoribb érvelési hiba, amellyel valószínűleg mindenki találkozott már az élete során „elkövetőként” vagy épp elszenvedőként, az az argumentum ad hominem, vagyis a személyeskedés. Ennek lényege, hogy valaki a másik vitában felsorakoztatott érvei, állításai helyett annak személyére fókuszál, például bizonyos tulajdonságai miatt nem fogadja el, amit mond, nem ad hitelt a szavának – ez olykor kifejezetten bántó lehet. Bár adódhatnak olyan helyzetek, amikor a vita szempontjából valóban releváns a másik fél személyisége, előtörténete, a mindennapok során az ad hominem általában ellehetetleníti a konstruktív vitát.
Ad antiquitatem
A hagyományokhoz való ragaszkodás, ezzel párhuzamosan pedig az újtól való ódzkodás belénk van kódolva. Ehhez kapcsolódik a klasszikus érvelési hiba, az argumentum ad antiquitatem. Azt ezt alkalmazó szerint valami azért jó, azért helyes, mert régi, hagyománya van. Amennyiben például a munkavállaló egy számára kevéssé hatékonynak tűnő munkafolyamatot kritizál, könnyen kaphatja azt a választ, hogy nincs azzal semmi gond, hiszen „mindig is így csináltuk”. A már bejáratott rendszerek megőrzése, a komfortzónán belül maradás kényelmesnek és biztonságosnak tűnik, azonban a valóban eredményes és életrevaló vállalatok jól tudják, hogy fennmaradásuk és sikerük kulcsa többek között a folyamatosan változó körülményekhez való adaptálódásban, tehát a rugalmasságban és az újításra való nyitottságban rejlik.
Hamis dilemma
A hamis dilemma vagy áldilemma az, amikor úgy kerül bemutatásra a vitás szituáció, mintha csak két (olykor több, de nem az összes létező észszerű) alternatíva közül lehetne választani, valójában viszont több opció is van. A munkahelyen is állíthatják az embert ilyen választás elé, fontos észrevenni, ha tudatosan kihagynak észszerű lehetőségeket.
Hamis okozat
A hamis okozat az, amikor az érvelő különösebb bizonyítás és utánajárás nélkül feltételezi, hogy két, látszólag együtt járó dolog közül az egyik a másik okozója is egyben, holott könnyen lehetséges, hogy csak véletlen egybeesésről van szó. Az érvelési hiba tudatos befolyásolás eszköze is lehet, ilyenkor az ezt alkalmazó azt használja ki, hogy a másik fél nem jár utána alaposabban az összefüggésnek, nem rendelkezik elegendő vagy megfelelő információkkal ahhoz, hogy átlásson a helyzeten. Problémát jelent, ha a szervezeten belül stratégiai döntések kiindulópontját képezi a hamis okozat.
Ad verecundiam
Az argumentum ad verecundiam lényege, hogy az érvelés a hivatkozott személy tekintélyére épít. Azért kell elfogadnunk az állítást, mert egy közmegbecsülésnek örvendő, hatalommal rendelkező személytől származik. A munkahelyi hierarchia megnyilvánulhat ilyen helyzetekben is, az az ötlet, amit egy fontos pozícióban lévő személy támogat, nagyobb eséllyel kerül meghallgatásra, mint az, ami a ranglétra lentebbi szintjei felől érkezik.
A jó szervezeti kultúra egyik alappillére a megfelelő kommunikáció, amelynek részét képezi a minőségi vitakultúra is. Az érvek, nézőpontok ütköztetése hozzájárulhat a szervezet fejlődéséhez, a tudatosan vagy ösztönösen elkövetett érvelési hibák ellenben gátoló tényezők lehetnek. Az AGORA Intézet Asszertív kommunikáció képzése segít a résztvevőknek, hogy magabiztosan tudják képviselni a saját érdekeiket, meglátásaikat és szükségleteiket úgy, hogy tisztelettel és értő figyelemmel fordulnak a beszélgetőtársuk vagy vitapartnerük felé. A programról bővebb információt itt talál.
