Miért alakul ki a munkahelyi kiégés, és hogyan lehet megelőzni? A tisztázatlan elvárások is szerepet játszanak benne
Szerző: Nagy Andrea 2022.12.28.
A munkahelyi kiégés világszerte óriási méreteket ölt. Olyannyira elterjedt lett, hogy sokan korunk népbetegségének tartják. A probléma az érintettek életének minden területére negatív hatással van, fizikai, mentális és érzelmi kimerüléssel jár.
A kiégés kezelése sok esetben jóval összetettebb, mint azt a legtöbben gondolnák, ezért a mindennapok során leginkább a megelőzésre kell törekedni, ebből pedig a munkáltatók és a munkavállalók is kivehetik a részüket.
Amikor 2019-ben Anne Helen Petersen újságíró megírta a milleniál generáció kiégéséről szóló cikkét, tömegek ismertek magukra és azonosultak a szerzővel. Az írás a világ számos pontjára elért, Petersen pedig azóta könyvet is írt a témában, ami 2021-ben magyarul is megjelent (Jöttünk, láttunk, elegünk van – A fiatal felnőttek és a kiégés). Úgy tűnik, hogy a fiatal felnőttek nagyon jól ismerik, hogy milyen az állandó kimerültség érzése, a soha el nem apadó tennivaló-lista, illetve az ennek következtében megjelenő halogatás, fásultság, valamint a munka és a magánélet szétválasztásának képtelensége. Azonban nem csak őket fenyegeti a kiégés veszélye, a zavar bármely életkorban és minden munkakörben előfordulhat.
A digitalizáció mind jelentősebb térhódítása, valamint a home office elterjedése tovább mélyítette a problémát, hiszen minden eddiginél nehezebb letenni a nap végén a feladatokat, időt szánni a pihenésre és a kikapcsolódásra. A megelőzés kulcsfontosságú, ehhez első sorban az okok felismerésére van szükség.
A munkahelyi kiégés okai
A munkahelyi kiégés okai rendkívül szerteágazóak lehetnek. Kézenfekvő lenne az állandó túlórázást vagy a teljesíthetetlen elvárásokat felelőssé tenni a kialakulásáért, azonban a valóságban ennél árnyaltabb a kép. Többek között a következő tényezők húzódhatnak meg a háttérben:
- A kontroll hiánya: a munkavállalónak nincs beleszólása a legalapvetőbb munkafolyamatokba sem.
- Tisztázatlan elvárások: a munkavállaló nem tudja, hogy pontosan mit is várnak el tőle.
- Állandó stressz: tarthatatlan határidők, állandó konfliktushelyzetek, nem megfelelő kompetenciák szülte stressz.
- Szélsőségek a munkavégzésben: túlságosan kaotikus vagy épp ellenkezőleg, monoton munkavégzés.
- A támogatás hiánya: az érintett elszigeteltnek érzi magát a magánéletében vagy a munkahelyén.
- A munka és a magánélet határainak elmosódása: a dolgozó mindennapjait a munkája tölti ki.
- Az elismerés hiánya: a munkavállaló nem érzi magát megbecsülve, nem kap elismerést, visszajelzést a munkájával kapcsolatban.
Bizonyos emberek az átlagosnál hajlamosabbak a kiégésre: ide sorolhatók például a maximalisták, az állandó teljesítménykényszerben élő, versengő A-típusú személyiségek, valamint a világot többnyire pesszimistán szemlélők.
A megelőzés lehetőségei
A megelőzés részét képezi a fentebb felsorolt tényezők lehetőség szerinti elkerülése, minimalizálása. A munkahelyeken rendkívül fontos a tiszta kommunikáció, a feladatok pontos, világos ismertetése, a rendszeres vezetői visszajelzés, illetve a hatékony munkaszervezés. Lényeges, hogy a munkáltató hangsúlyt fektessen az alkalmazottak stresszkezelésének támogatására, időt szakítson a személyes elbeszélgetésekre, ne fukarkodjon az elismerő szavakkal. Tartsa tiszteletben a munkavállaló szabadidejét, a munkaidő lejárta után már ne keresse a beosztottjait.
Természetesen a dolgozónak is aktívan tennie kell a kiégés elkerüléséért: az egészséges életmód, a kikapcsolódást jelentő hobbik és a rendszeres testmozgás szerepe semmiképp sem lebecsülendő. Érdemes tudatosan csökkenteni a képernyő előtt töltött időt, ha a munkavégzés a monitor előtt zajlik, a kikapcsolódás lehetőség szerint már ne ott történjen.
Ha valaki tartósan nem tudja szétválasztani a magánéletét a munkájától, csökken a hatékonysága mindkét téren, kiég, és idővel egészségügyi problémákkal találja szemben magát. Ebben segít a Work life balance programunk.
