Miért káros a multitasking a munkavégzésben? Nem csak a teljesítményt csökkenti, az agyra is rosszul hat
Szerző: Nagy Andrea 2023.04.18.
Sokan büszkék arra, hogy egyszerre több dologra is oda tudnak figyelni, számos feladatot végeznek párhuzamosan. A legtöbb munkahelyen pedig el is várják, hogy a dolgozó képes legyen hasonlóra. Az utóbbi években azonban számos kutatás számolt be a multitasking munkavégzésre gyakorolt negatív hatásairól.
Úgy tűnik tehát, hogy bár azt gondolhatjuk, hogy a megosztott figyelem hozzásegít a minél hatékonyabb és eredményesebb feladatteljesítéséhez, a valóságban épp az ellenkezője lehet igaz.
A modern munkavégzés az esetek túlnyomó többségében állandó online jelenlétet, elérhetőséget kíván. A beérkező levelekre, telefonhívásokra záros határidőn belül válaszolnia kell a dolgozónak, ez pedig azt eredményezi, hogy kevés az olyan időtartam, amikor elmélyülten tud koncentrálni egyetlen feladatra. Számos szervezetben alapelvárás a megosztott figyelem, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóknak gyorsan kell váltaniuk az egyes feladatok között, függetlenül attól, hogy a végére értek-e valamelyiknek.
Multitasking és munkavégzés
Amennyiben valaki több dolgot végez egyszerre, hajlamos különösen produktívnak érezni magát. A multitasking a gyors és hatékony munkavégzés illúzióját adja. Kutatások szerint viszont valójában jóval kevésbé eredményes, mint az, amikor egyetlen feladat teljesítésére fókuszálunk.
Vizsgálatok kimutatták, hogy az agyunk korántsem annyira jó a multitaskingban, mint azt gondolnánk. Azokban a pillanatokban, amikor azt hisszük, hogy párhuzamosan foglalkozunk több dologgal is, tulajdonképpen annyi történik, hogy gyorsan váltogatjuk a feladatokat, a fókuszt. A megosztott figyelem negatív hatással van az agyra, rontja a kognitív képességeket. Előfordulhat, hogy idővel megváltoztatja a szerv működését, az információfeldolgozási folyamatokat, összpontosítási problémákat okoz. Az érintettek nehezen tudják összerendezni a gondolataikat, kiszűrni az irreleváns információkat és priorizálni a teendőiket. Szintén gondjaik akadhatnak a munkavégzéshez szükséges információk felidézésével. A figyelmük is könnyebben elterelődik, mint azoknak, akik egyszerre egy dologgal foglalatoskodnak. Mindez pedig egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy valamelyest lassabban dolgoznak és gyengébb teljesítményt nyújtanak.
Napjainkban különösen jellemző a média multitasking. Ez annyit tesz, hogy egyidejűleg fogyasztunk különféle médiatartalmakat, például zenét hallgatunk olvasás vagy böngészés közben, internetezünk a filmnézés alatt. Ide tartozik az is, hogy képernyőt figyelünk egy teljesen más jellegű cselekvés mellett. A Nature-ben megjelent kutatás rámutatott, hogy az intenzív média multitasking figyelemkieséssel és feledékenységgel jár. Akadnak feltételezések arra vonatkozóan is, hogy azok, akik eleve koncentrációzavarral küzdenek, hajlamosabbak a multitaskingra.
A multitasking mentális egészségre gyakorolt hatásáról sem szabad megfeledkezni: szorongást idézhet elő, hozzájárulhat a negatív érzések kialakulásához, ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé teheti az embert, hosszú távon pedig krónikus stresszhez vezet. Ez utóbbi magában rejti a kiégés és a legkülönfélébb egészségügyi problémák veszélyét.
A felgyorsult világban már teljesen természetes a figyelmünk állandó megosztása, azonban az agyunk nem erre van kitalálvaA hatékony munkavégzés és a mentális egészség megőrzésének érdekében ajánlatos lenne visszatérni az osztatlan figyelemhez, és elsajátítani az eredményes időgazdálkodás alapjait. Ez utóbbiban segít az AGORA Intézet Időgazdálkodás workshopja. A programon résztvevők tudatosítják a saját időgazdálkodási szokásaikat, majd megtanulnak reális időterveket készíteni. A megszerzett tudás révén produktívabbak, nyugodtabbak és egészségesebbek is lesznek. A programról bővebb információt itt talál.
